Ez az út a legismertebb bicikli túrák közé tartozik. A folytatása is létezik, Bécs Budapest, de az úgy tudom nem végig a Dunát követi

Pár évvel ezelőtt feleségem és én megtettük, bérelt biciklivel. Az utóbbi időkben megszerettük a kissé aktívabb vakációkat, és ha csak lehet kirándulásokat, ez esetben a biciklitúrát, próbálok nyaralásainkba beleszőni. Ez a bicikli út egy hetet vesz igénybe.

Ha útközben megéhezel, itt egy kínálat a jó osztrák konyha ajánlatai közöl:

Kanadából Münchenbe reggel érkeztünk és rögvest a reptér vasútállomásához mentünk ahonnan vonatot lehet kapni Passauba. Az út kb. másfél óra. Passauban az állomáson várt a biciklikölcsönző embere, és elvitt hotelunkhoz. Elmagyarázta az utat, átadta a térképeket és a lefoglalt hotelek listáját. Ott hagyta telefon számát, ha bajba kerülünk, pl. a bringát meg kell javítani, plusz egy mobil telefont számunkra. A biciklik, erős, nehéz, kontrás, 5 sebességes bringák voltak. Több sebességre nincs szükség, az út jobbára lapos, követi a Dunát. A kontrás fék kicsit szokatlan volt.

Az útvonal térképe: 

Kétféle túra áll rendelkezésre. Az egyik csoportos. Ezek meghatározott időkben indulnak. Van vezető és kb. 10 résztvevő. A másik, amire mi mentünk „ön igazgatású”, azaz ellátnak a biciklivel, és hotel vagy B and B rezervációkkal, és a megbeszélt időben megjelensz, átveszed tőlük a bicikliket és indulhatsz. Egyedül (vagy a társaddal) fogsz biciklizni. Mindkét esetben a kölcsönző embere a bőröndjeidet naponta elviszi a lefoglalt hotelhez, tehát nagyon kevés cuccot kell magaddal vinni, miközben biciklizel. Ez nagy segítség.

Passau szép város:

 

Magyaroknak Passau nem nagy távolság és szerintem ezt a bicikli túrát jóval könnyebben és olcsóbban meg lehet csinálni, minden külső segítség nélkül. Ez esetben vonattal mennék, Passauba, olyan vonaton ahol biciklit lehet vinni. A szobákat előre le lehet foglalni, de májusban biztos, hogy a helyszíni turista irodák is segítenek, foglalás nélkül.

 Passau, át a Dunán az út kezdetéhez:

Az út jó része dedikált bicikli út, ugyan egypárszor, főként a városokban, néha találkozol gépkocsi forgalommal. A Duna mindkét oldalán van bicikli út, de néha karbantartás, vagy a látnivalók miatt át kell menni a másik oldalra. Ezt legtöbbször hidakon, néha vízierőművek felett, és kétszer komp segítségével csináltuk. A teljes út 340 kilométer.

Ha netán valaki elfárad, a legtöbbször lehet vonattal is menni az aznapi célvárosig, és sokszor még a Dunán hajóval is.

xxx

A következőkben röviden beszámolok a látnivalókról:

Passauban érdemes egy napot eltölteni. Emlékszem, kiskoromban, az ötvenes években, Duna vízállásának hosszú adatait, mindig dél fele, az egyik rádió-adón hosszasan sorolták. Passaunál kezdték.

 Első végcél, a Donau Schlingen:

Passau a kereszténység fontos bástyája volt. Már az 5.-ik században egy monostor létesült itt. Szent István özvegye, Gizella, ide vonult vissza István halála után. Egy zárda főnöknőjeként élte élete hátralevő részét.

 Az út kezdete:

Régi szép város. Két másik folyó, az Inn és az Ilz itt torkollik a Dunába. Van sok templom, jó éttermek/cukrászdák. Másnap, fel a bringákra, át Passau-n a Duna bal oldalára és irány Bécs! A Donau Schlingen, Schlögen-nél, az első állomás. Kb. 35 km, így ez a legrövidebb szakasz. A másik parton van, így a hotelünk egy kis komppal vitt át. Nevezetes és festői hely, mert itt Duna egy komoly S kanyart csinál. Nincs más, mint erdők és a hotel. A hotel udvara tele volt leparkolt biciklikkel. Nekem még volt energiám és a közeli erdős dombot megmásztam, és fényképeztem.

 Első napi látványosság, vár a Duna mentén:

Másnap kicsit többet kellett bringázni, mert célunk az 53 kilométerre levő Linz volt. Az út megint látványos, a Duna partja mindkét oldalon hegyes, a folyó mellett kis idilli faluk. Elmész egy erőmű mellett is. Feleségem Linzbe érvén kissé elfáradt és egy trükkös bicikli aluljáró lejtőjénél elesett. Említettem, a kontrás fék nekünk szokatlan. Térdét megkarcolta, a bringa villája elgörbült. De becsületére legyen mondva, lelkesedése nem hűlt le. Csupán innentől kezdve a lejtőkön lefele nagyon lassan ment.

 Grein városka:

A sebet kitisztítottuk, bekötöttük, a bringát megjavítattuk és estére jót vacsoráztunk. Linz, 250 ezer lakossal. aránylag nagy város. Másnap eltartott egy ideig, míg kikecmeregtünk. Úti célunk egy romantikus kisváros volt, Grein, 65 km-re. De mert a bicikli utat javították, a táv hosszabb lett, és egy dombtetőn levő faluba, Wallsee-be is elkeveredtünk. Nagyon szép, de a biciklit tolni kellett.

 Komp a Dunán, tele bicikli túrázókkal:

Grein-ben reggel egy kis komppal kellett átmenni a másik oldalra. A kompra várván, megkértem az ott várakozó egyik biciklistát hadd próbáljam ki az elektromosan asszisztált biciklijét. Ilyent is lehetett volna bérelni, több pénzért persze. Hihetetlen az érzés. Mintha valaki tolná a biciklit mögötted. Vicc nélkül, nagy segítség. Idősebbeknek, mint mi, jól jön, főleg hegyre fel. Itt Észak Amerikában csak nagyon kevés ilyen bicikli látható, pedig nagyszerű ötlet.

 Melk városa a bencés apátsággal, amolyan osztrák Panonnhalma:

A következő állomás Melk városa volt, 51 km. Melk-et egy dombra épített bencés katedrális, és gimnázium koronázza.

Másnap reggel irány Krems, csupán 45 km. A táj kezd váltani az erdőkből a szőlőkbe. Az itten termő borok híresek, a grüner veltinger különösen. Van borkóstoló bőven. A lankás Duna partot már az ősember is értékelte.

Wallsee egy domb tetején van:

Elbiciklizel Willendorf falucska mellett, ahol a kis kövér (és begyes) meztelen Vénusz szobrocskát találták. Lenn a Duna, a távolban várromok, említettem a borkóstolókat, kezded tényleg élvezni az utat. Krems, a Bécs előtti utolsó megszállás, tele van élettel, borozókkal és jó éttermekkel. Ide illően, van egy boraszati főiskola is.

A Duna, vár és túrahajó:

A következő nap Bécs, ezzel az ut véget ért. Nejem kikötötte, hogy csak egy elővárosba menjünk és onnan a vonattal, mert félt a bécsi forgalomtól. Így a szükséges 85 km biciklizésből (leghosszabb szakasz) csak 40 km lett. Bevallom én se bántam, 85 km egy nap, az sok. Tulnn városától a Ferenc József pályaudvarig vonattal mentünk. Bécsbe kb. du 3-ra értünk. Még el kellett biciklizni a nem messze levő hotelunkhoz, amitől nejem nagyon tartott. Forgalom! De kiderült, volt bicikli sáv, meg a Donau Kanál mellet ment az út, végül is nagyon szép volt.

Útmenti kocsma, egyesek már délben pezsgőznek:

Másnap, egy vasárnap, villamossal a Grinzingbe mentünk. Sétáltunk, utána boroztunk és ettünk egy Heuriger-ben. Grüner Veltinger-t rendeltem. Magyarul, Zöldveltelinit.

Egy Heurigen, Grinzing mellett: