MIT, a Massachuset Institute of Technology közismert rövidítése. Az USA leghíresebb műszaki egyeteme. De, míg Harvardról mindenki tud, sok ember Európában semmit sem hallott az „emájtíí”-ról. Pedig testvér egyetemek. Mindketten egymás mellett, a Charles River (Károly folyó) bal partján, Cambridge városában vannak. Ami ugyan külön város, de szervesen Bostonhoz tartozik úgy, mint Buda Pesthez.

  Idősebbik fiam szerencsés volt. Az Ottawa Egyetem elvégeztével, ösztöndíjat nyert ide. Öt évet itt töltött. Kanadába vissza nem jött, most San Franciscóban él. Nagydoktorátust szerzett szerves kémiából. Öt éven keresztül, évente kétszer lehajtottunk Bostonba, egy 8 órás út, őt meglátogatni.

Az MIT diploma sok ajtót kinyit. Az állás lehetőségek jóval jobbak, fejvadászok próbálják a végzősöket elcsábítani.

  Fiam 2002-ben kapta doktorátusát. Elmentünk a diploma osztásra, amit itt „commencement”-nek hívnak. Május végén volt, egy szép tavaszi napon. Ezen a napon kapja minden hallgató, aki abban az évben végez, mérnököket/doktoráltakat beléértve. Eltart órákig, nevüket szólítják egyenként, a szülők büszkén nézik csemetéiket, akik fekete palástban és a furcsa fejfedővel itt felsorakoznak. Az egyetem elnöke mindenkivel kezet ráz és átadja a diplomát.

Előtte ünnepség, beszéd. Abban évben a világbank elnöke beszélt, James Wolfenshon, ausztrál származású közgazdász/jogász. Megjegyzem a végzők több mint fele színes volt. Főképpen ázsiai származású. Ők műszaki dolgokban nagyon jók. A diákok tíz százaléka nem amerikai, hanem külföldi ösztöndíjas, mint a mi fiunk.

Az első évben a doktorátusért tanuló ösztöndíjasok feladata a gólyák (freshmen) segítése tanulmányaikban. A második évtől egy professzor mellé rendelik őket. Az elkövetkező négy éven keresztül azokat fogják kutatásaikban segíteni. Ezért kapják az ösztöndíjat, ami megélhetésüket biztosítja. Lesz pénzük enni és egy lakást, harmad/negyed magukkal, a városban bérelni. Másra nem futja. Mindezért dolgozniuk kell, napi 10-12 órát, beleértve a hétvége egyik napját is és persze nincsen nyári vakáció. Magyarul, látástól vakulásig a tudománynak élnek.

  MIT és hasonló nagynevű egyetemek köztudottan csak a legrátermettebbeket veszik fel. Van felvételi vizsga, megnézik a fiatalok eddigi iskolai/egyetemi eredményét és magán tevékenységeit. Ajánlás kell az iskolából/egyetemről két professzortól. MIT kb. 10 jelentkező közül csak egyet vesz fel. Fiam esetében segített, hogy megyei ifjúsági sakkbajnok volt, nyaranta az ottawai egyetemen a kémia professzorának segített kutatásaiban és hogy sakkot tanított és matematikából korrepetált, itt Ottawában, más fiatalokat. MIT előszeretetben részesíti azokat, akiket itt „nerd”-ként csúfolnak. A „stréber” vagy „könyvmoly” nem megfelelő fordítása ennek a szónak, de jobbakat nem tudok.

 És mégis, legalábbis a mérnöki karon köztudott hogy az első év végén a hallgatóknak 11 tárgyból egy B+ átlagot kell elérniük. Ha nem, eltanácsolják őket. Elképzelheted az embertelen igyekvést, mert senki sem akar ezek közé tartozni. Az első év után a helyzet valamelyest normalizálódik, de a kemény és állandó tanulás szükségessége nem változik. Ez nem egy olyan egyetem ahol sok időd marad randizni, bulizni, részegeskedni. Sajnos öngyilkosság is előfordult, mert nagy ritkán egy fiatal úgy érezi, hogy saját (és szülei) elvárásának nem felel meg.

  A tandíj (ezeken az egyetemeken mindenütt) rendkívül magas. Évi 40 ezer dollár tandíjról beszélünk. Ehhez jön a megélhetés, a legtöbb hallgató nem helybeli, szállás és könyvek, stb. ami még egy évi 40 ezer dollár. Szóval egy mérnöki diploma, ami négy év, 320 ezer dolcsiba kerül itt. Nem aprópénz. Ha családod bizonyítottan nem tudja fizetni, van alacsony kamatlábú kölcsön, és a kisebbségeknek és a rászorultaknak ingyenes segély is. Az itteni családok érthetően a gyerekek óvodás kora óta gyűjtenek az egyetemi oktatás magas költségeire.

 

Végül is egy néhány további adat/ismertető az MIT-ról:

1861-ben létesült, válaszaként az US-ban lezajló ipari forradalomra. (Harvard-ot 1638-ban alapították). A mérnökök oktatására, tudományokra, közgazdaságtanra van specializálva és építészet kara is világhíres. Orvosi, jogi kara, és irodalom/szépművészet nincsen, ugyan 1950-ben megnyílt a Humanitás Kar és a Sloan Igazgatás kar, (MBA).

  

Mint Harvard, és sok más a legjobb egyetemek közül, MIT magán egyetem. Évente körülbelül 1100 diák diplomázik alapfokon. Ezekhez kell adni a kb. évi 1500 kisdoktoráltat (Master degree, ez plusz két év) és 500 nagydoktoráltat (PhD, ez plusz öt év). MIT tőkéje, amit egyetem esetében „endowment”-nek hívnak, 11 milliárd dollár. Az egyetem színei: bordó és szürke.

 Az itt végzett híres emberek nagyon számosak. Csupán a ma is élő ismertebbek közül az egynéhányat engedtessék felsorolnom: Kofi Annan, (az ENSZ volt fő titkára), Bern Bernake (FED volt elnöke), Buzz Aldrin, (űrhajós), Benjamin Netanyahu, EM Pei, (építész), Paul Krugman, (közgazdász).

A felvilágosult Noam Chomsky, MIT nyelvész professzor és világhíres filozófus, itt tanít. 81 Nobel díjas végzett falai között.