Persze sok van. Most csak háromról fogok írni, főleg képeken keresztül igyekszem majd bemutatni őket. 

Leszállás, Mexico City:

Ezekbe a városokba busszal lehet eljutni a fővárosból. A turisták majdnem mindig a menetrendszeri luxus buszokon közlekednek. Sok rögvest a reptérről indul. A többi a repülőtérhez közeli mega buszvégállomásról. Megérkezvén csak mész a buszodhoz, vagy a buszvégállomás “shuttle”-hoz.

Veszel jegyet, majd beszállás előtt még meg is motoznak, nehogy a sok gringó frissen érkezve kirablásnak legyen kitéve. Az ebédet/vacsorát is a kezedbe nyomják. Kényelmes ülésed előtt még TV is van. Tisztára olyan, mint a repülőn a business class.

 Quaretaro:

1/   Quarétaro: 

Narancsfa, Quaretaro:

Történelmi város. Itt fogták el az osztrák származásu első Maximilánt, és itt végezték ki 1867-ben. Valamikor főváros volt, ma az ugyanolyan nevű megye székhelye. UNESCO World Heritage Site, és a leggazdagabb mexikói város, 800 ezer lakossal.

Kb 3 óra busszal a fővárostól. Megérkezvén a buszállomáson, menjél el a taxi kioszkhoz. Megmondod hova akarsz menni, kifizeted. Adnak egy cetlit. Ezt megmutatod a taxisnak, akik ott felsorakoznak, és már visz is.

 Hotelunk, Quaretaro:

A mi hotelunk a “Centro Historico” központjában volt. A város legjobb terén. Régi épület, már 300 éve is fogadó volt. Lehetett látni hova kötötték anno, és hol itatták a lovakat. Este volt, kimentünk a térre. Nagy az élet. Beültünk egy étterembe és rendeltünk egy margarítát. Nemsokára még egyet. A téren játszott a mariachi banda… a helybeliek korzóztak…a hangulat jó volt. Érdemes volt messziről ide jönni, a télből a nyárba pottyanni.

 San Miguel de Allende, látkép a teraszunkról:

2/   St Miguel de Allende:

 A terasz:

Quarétarótól fél óra taxival. Kisebb, festői hely, kb. 80 ezer lakossal. Ennek nem kis része amerikai/kanadai nyugdíjasok és művészek. A hőmérséklet ideális, nappal 25 fok C, éjszaka 10, éspedig egész évben. Se fűtésre se légkondicionálásra nincsen szükség. 2000 méter magasan vagy, de nem tudnád. “Szobát reggelivel” (B & B) béreltünk 4 napra. Egy amerikai nyugdíjas házaspár volt a tulaj, volt vagy 5 kiadó szobájuk.

 St Miguel de Allende, Bazilika:

Házuk, eredeti mexikói, 15 perc sétányira volt a városka központjától egy dombon, egy meredek utcácskán. Macskaköves, virágok, kaktuszok mindenütt. Szobánknak volt verandája, nyugággyal, leláttál a nem messzi főtérre és az ottani nagy Bazilikára. Nappal minden órában volt nagy harangozás. Este a főtéren nagy az élet. Mariachik zenélnek, a népek élvezik a semmit tevést, gyerekek kergetőznek. Senki sem néz TV-t.

 Guanajuato, látkép a városra néző dombokról:

3/        Guanajuato:

 St. Miguel de Allende, főtér, mariacsik:

Ide egy (vezetőstül) bérelt autóval mentünk. 120 dollár. Guanajuato egy régi egyetemi város, egy órányira és valamikor ezüstöt is bányásztak ott. A bányából (és egypár kiszáradt földalatti folyóból) a város alatt alagutak maradtak, és ezeket mára autó utakká alakították át. Ide oda bandukoltunk a városkában. Megcsodáltuk a nagy piacot.

 Quaretaro:

Bementünk az egyik szép templomba. Épp az egyetem zenekara gyakorolt, egy Mozart zongoraversenyt a szombati koncertre…mondták  csendben legyünk. Nem kellett mondani. Beültünk egy padba…hallgattuk a csodás koncert zongorát és a zenekart…mind fiatalok…a professzor karmesterrel az élükön. Jól esett megpihenni itt egy kicsit…éreztem, ahogy az agysejtjeim regenerálódnak….