Gyerekkorom óta szeretek vonaton utazni. A nyári balatoni vakációk, az oda utazás a Déli Pályaudvarról, olthatta belém ezt az érzést.

A mentrendszerű vonat, Montreal és Toronto között:

A japán Nozomi : Érdekes, hogy a sors a világ olyan részébe vetett, ahol a vonatok, dacára, hogy nagy a gazdagság, az 50 - es évek balatoni vonatjai szintjén maradtak. OK…. gőzmozdonyok nincsenek, van diesel. Amit mondani akarok, az, hogy a vonatok manapság Észak Amerikában nagyon elmaradottak. Aránylag kevesen használják őket. Az autó az úr. Ha meg távolságról van szó, repülsz. Van busz is, a szegényeknek. A vonat sehova sem illik be, azon kívül, hogy munkába mennek rajta a nagyvárosi polgárok, mármint a HÉV-vel, be a centrumba.

 A japán vasút hálózat:

Európai utjaimon utaztam a TGV-n, a francia nagy sebességű vonaton, és Brüsszelbe is ellátogatunk a Thalys-el, ami az előbbinek megfelelője a Benelux országokban. Manapság sok fejlett európai országban van nagysebességű vonat, hogy Japánról és újabban Kínáról ne is beszéljek. Kínában nem jártam, de Japánban igen, és a japán nagysebességű vonatokról szeretnék röviden írni.

 A peronon:

Japánban 2014 júniusában voltunk, 3 hetet. Két hétre vettünk egy vonatbérletet. Akárhova utazhattunk az állami vasutakon. Alkalmanként a bérletünkhöz külön helyjegyet kellett venni.

 

Elutaztunk délre, Tokióból Kyotóba, innen nyugatra Kanazawa városába, majd az ehhez közelében levő hegyekbe, Takayama kisvárosba. Végül is Nagoya-n keresztül vissza Tokióba.

 A nagysebességű vonatokat Japánban „Shinkansen”-nek (新幹線, "Új Főjárat") hívják. Több fajtájuk van. A legújabb, a Nozomi (のぞみ, "Kivánság"). Ez a leggyorsabb és kevesebb helyen áll meg. A Hikari, (ひかり, "Világosság"), amire külföldieknek bérletet lehet venni, szintén nagyon gyors. A hálózatot 1964-ben kezdték építeni és ma már vagy 3000 km hosszú. Évente több mint 300 millió utas használja. A Nozomi sebessége 300 km/óra, a Hikari-é, 250.

 Kanazawa állomás:

Meglepett, hogy mennyire népszerűek Japánban ezek a vonatok. Tokióban a főállomáson kívül több külvárosi állomáson is fel lehet szállni, amolyan Kelenföldek. Nagyon gyakran jönnek, az volt az érzésem mintha a 6-os villamosra várnák. Ezek a vonatok, mármint a Hikari-ak, más és más kisebb városban is megállnak. A nagyvárosokban mindegyik. Ha egy kisebb állomásra kell menned, akkor kisebb a választékod, de egy nagysebességű vonatot biztos fogsz találni, ami odamegy.

 Tipikus vasbeton vonat pálya építés közben:

A vonatozás sehol sem olyan civilizált, mint Japánban. A peronon pontosan mutatják hol fog az a kocsi megállni, ahova a helyjegyed szól. Rohangálni nem kell. Az állomáson, de a peronon is, ízletes ételeket lehet venni, és persze magán a vonaton is. Étkező kocsit nem láttam.

A vonaton van első osztály, de mi mindig másodosztályon utaztunk. Tökéletes a kényelem, a tisztaság. Japánul és angolul tájékoztatnak. Más dolgod sincs, mint az, hogy az ablakból az elsuhanó tájat nézzed. A sebességet egyébként nem érzed.

 Ételdoboz, vásárolható az állomáson és a vonaton:

Befejezésül, mint mérnök, felsorolok egypár nem köztudott megoldást, amit ezeknél a vonatoknál alkalmaznak a nagy sebesség elérésére:

 1/ A „mozdony” nem mozdony, csupán az irányító központ. Itt nem találsz „óriás” motort. A hajtott kerekek (és azok motorjai) az egész vonatra terjednek, azaz minden kerék elektromos motorral hajtott. Azt a gyorsulást, ami a magas sebesség eléréséhez szükséges csupán a mozdony kerekei egyedül nem lennének képesek (csúszás nélkül) produkálni.

 2/ A vonat az elektromosságot nagyon nagy feszültségen kapja. 25 ezer voltról (váltóáram) beszélünk. Az áramszedő speciális, nem szabad a kontaktusnak egy pillanatra sem megszakadnia, mert kárt okozó ív keletkezne.

 3/ Ugyan nincsen éles kanyar, és a kanyarokban a vágány kissé dőlten épített, ez nem lenne elég. A kanyarokban maga az egész vonat (hidraulika segítségével) bedől, így az utasok semmit sem éreznek a centrifugális erő nyomásából.

 4/ Japánban földrengés előérzők vannak szerte az országban elhelyezve, amik a káros földrengés hullám oda érése előtt automatikusan leállítják ezeket a vonatokat. 300 km/ó sebességből 4 km szükséges a megállásra.

 5/ A legtöbb esetben ezek a vonatok egy vasbeton oszlopokra emelt pályán haladnak. Ez az építkezési mód gazdaságosabb. Úgyszintén kevesebb a kár a környezetben és eleve nincsen probléma a kereszteződésekkel.

PS

Ha van időd, kattints rá az alábbi 30 perces videóra. Mintha te utaznál  a Nozomi-valTokióból Kyotóba. Dőlj hátra karosszékedben, és élvezd.

https://www.youtube.com/watch?v=lTLeO1ltHCo