Kiskoromban néha szerencsés voltam. Olykor egy "nagy", ez lehetett szülő vagy ismerős, bevitt a városba. Budáról, az 5-ös busszal mentünk.

Legjobban ilyenkor az Úttörő Áruházba szerettem menni. Ez lenyűgözött. Az épületben volt egy átrium, arra ráláttál, az emeleti gangokról. Itt, ha jól emlékszem az első emelet magasságában, egy nagy játékvasút futott körbe, plusz nagy ritkán a tetőről felfüggesztett repülőgépet is beindították, és az olyankor körözött.

Mi jobbára nem vásároltunk semmit. Pénzünk ebben az időben sosem volt. Ha apámmal voltam, utána elmentünk a Rákóczi út és a Petőfi Sándor utca sarkán levő nagy Keravill boltba, ami a legnagyobb rádió bolt volt Budapesten, (most talán ez a Jégbüfé).

Ezt a boltot ő is szerette. Itt csodáltuk a pult mögött felsorakozott Orion és Vadásztölténygyár által készített rádiókat. A TV még abban az időben, 50-es évek eleje, elképzelhetetlen luxus volt. De mindig volt egypár ember, aki rádiót vásárolt, és sok kibic, mint mi, akik csak néztünk. Az eladó a készülék demonstrációja közben, rövidhullámon, mindig „véletlenül” rátévedt a Szabad Európára. Ezt (gondolom) a kuncsaft úgy kérés nélkül akarta, mármint annak demonstrálását, hogy az új készüléke, ezt majd fogni tudja.

Ha szerencsém volt, hát elmentünk a Mézes Mackóba is. Aszpikos lazac volt a kedvencem. Meg francia saláta. A Corvint én sosem szerettem, másra meg nem emlékszem.

Már érettségiző korban lehettem, amikor a Luxus Áruház megnyílt a Vörösmarty téren. Az nagy csoda volt, képzeld, olasz cuccokat is árultak. Mamma mia!

Fiatal koromban, a 60-as években, kétszer is utaztam 70 dolláros turista útlevéllel, de ez olyan kevés pénz volt, hogy áruházakba nem is mentem. Minek fájjon a szívem?

Kanadába érkezvén, 1969-ben, bizony nagyot néztem a torontói áruházak láttán. Csodálkoztam az árubőségen, a kiszolgáláson. Ha valami nem tetszett, hát hetek múlva is kérdés nélkül kicserélték a cuccot, vagy visszavették, és pénzedet visszafizették! Az Eaton’s volt a legnagyobb, egy nagy kanadai áruház lánc, azóta már becsukott, meg ennek a versenytársa, a Simpsons, szintén nem létezik, azt a Hudson Bay vette meg.

Későbbi utazásaink során azonban, nagyvárosokban, mindig elmegyünk egypár nevezetes áruházba. Leírok egypár várost, ahol vannak olyan áruházak, amiket szerintem érdemes meglátogatni.

Párizs

Itt kettőt ismerek, a Galerié Lafayette, ami az Operához van közel, és a Printemps, ez szintén az elegáns 9. kerületben van.

Ezekbe az áruházakba már csak az épület megtekintése miatt is érdemes elmenni. Mindkettő Art Nouvueau stílusban épült. A Lafayette acél és üveg dómja világhíres, a Printemps szintén rendelkezik hasonlóval, a nevezetes ólomüveg dómmal. Itt van az áruház étterme, a Brasserie Printemps.

London

Londonban három áruházra szeretném a figyelmet felhívni. Az alacsonyabban árazottól a drágább szerint sorolva, ezek: Selfridges, Harrod’s és Harvey Nichols. Selfridges az Oxford utcán, London egyik első áruháza volt. Első Európában, amelyik az árukat úgy helyezte el, hogy azokat a vásárló meg is foghassa. Úgyszintén, az amerikai alapítója, maga Selfridges úr, kezdte el azt a ma már bevett gyakorlatot, hogy az áruház földszintjén, a belépésnél, az illatszerek és ékszerek/bijouk legyenek elhelyezve.

New York 

Nos, New York verhetetlen. Híres áruházai tele vannak vásárlókkal, akik az ország minden részéről és a világ minden tájáról ide jönnek, pénzüket költeni. Megint csak közép ártól felfele menve megemlítek négyet: a Macy-t, Bloomingdale’s-t, Saks Fifth Avenue-t és a Barneys-t. Innen még megy felfele, de mi oda nem megyünk. Egypár úgy tűnik kizárólag milliomosoknak lett csinálva, példa erre Bergdorf Goodman. Ajánlom, menj el a Saksba, és pedig a női cipő osztályra. Ámuld a nők tömegét, ahogy a középen levő porondon a cipőket próbálják, sokszor az eladóra sem várván. Egy elemi őrület. 

Saks Fifth Avenue, New York:

San Francisco

Kettőt említek, ugyan a második csupán egy afféle lakásberendezés üzlet, de említésre méltó. Ugyan a svéd emigráns Nordstrom első boltját Seattle-ben nyitotta, a ma már közismert Nordstrom áruház hálózat egy nagyszerű példánya itt található, a belvárost is átszelő Market utcán.

Nordstrom, San Francisco, Market St.:

 

A lakást díszítő áruház neve: Gump’s. Amikor fiamat Karácsonykor látogatjuk, ide mindig elmegyünk. A vázák, evőeszközök, porcelánok (sok Herendi) egyedül állók. Mintha egy múzeumban járnál, de minden pénztárcára van megfelelő áruja. A kiszolgálás tökéletes.

Gump’s, San Francisco, Post St.:

Tokió 

Itt 2014 júniusban jártunk. A japán áruházak nemigen ismertek a világon. Ugyan újabban Uniqlo hálózat kezdi áruházait nyitni, itt Észak Amerikában. Leszerződtette Dojkovicsot, a tenisz hírességet, ezt hirdetendő. Uniqlo egy ruha kereskedő hálózat, mint GAP, egyszerű, olcsó, ízléses ruházatai kezdenek népszerűek, lenni.

 Isetan, Shinjuku, Tokió, Food Hall:

Hotelunkhoz közel volt az egyik legnagyobb japán áruházlánc „zászlóhajós” boltja. Az Isetan hálózat (Shinjuku–ban levő) mega áruháza. Elképesztő. Hadd említsem most csak az alagsorban levő étel csarnokot, (Food Hall), ahol elvitelre vásárolhatsz. A lehető legjobb élelmiszereket és előrekészített ételeket. Persze az amerikai áruházaktól eltekintve a londoni és párizsi áruházakban is vannak ilyen osztályok, és azok is hihetetlenül gazdagok és látványosak. De talán csak Harrod élelmiszer alagsora jön az Isetan-hoz közel.

Miről van szó? Egy közel focipálya méretű területen vannak az élelmiszerek és italok. Van minden, ami szem szájnak ingere. Van zöldség, halas, hentes, és cukrászda rész. Sok helyen már minden előre el van készítve, hogy könnyen el lehessen vinni és otthon elfogyasztani. A legízlésesebben csomagolják.

A helyről egy óráig nem tudtam kijönni, annyira el voltam ámulva. És nem csak japán cuccot árulnak. A Franciaországban képzett cukrászok krémesei fenomenálisak. Olaszban tanult mesterek dolgoznak a háttérben, az antipasti választék komoly. Német receptű virsliket vehetsz.

Elmentem a bor osztályra. Kérdezték honnan való vagyok? Mondtam félig Kanada, félig MO. Volt kanadai és magyar boruk is. Megkérdeztem hol árulják a saki-t (japán rizsbor)? Bárcsak ne kérdeztem volna! Az ellenkező oldalon volt. Elkísértek. Egy szakember kezébe adtak. Kérdezte, édes vagy száraz saki-t szeretek, hidegen vagy melegen szeretem inni?

Bemutatott (megkóstoltatott) egy jó párat, a több ezer választékból. Jó hangulatom lett. Vettem is egy üveggel. Úgy becsomagolták mintha ékszer lett volna. Hazavittem a hotelbe. Nem tartott sokáig.

PS
Mellékelek egy 4 perces Food Hall videót, Isetan fő áruházáról, Tokióból:

(Az árakat 100-al oszd el, hogy dollárban kapjad).