Kyoto, a ma másfél milliós volt japán császári város, Japán legfontosabb turista attrakciója. Még Tokiónál is több itt a látnivaló. A fővárostól délre, kb. 500 km-re, nem sokkal több, mint két órába telik a japán expressz vonattal ide lelátogatni. Jelenleg Japán 8. legnagyobb városa, a klímája Nizzához hasonlít.

 Az sétákat mutató táblák. Van választék: Mi négy napot töltöttünk itt. A látogatás legszebb része a séták, amiket magában Kyotóban és az ahhoz közeli dombos vidéken ajánlanak. A város, mint Buda, dombokkal van körülvéve. A Japán birodalom székhelye volt vagy ezer éven keresztül. Az uralkodó 1869-ben költözött innen Tokióba.

A japán látogatók néha beöltöznek hagyományos ruhákba:

A sétákon gyönyörű kerteket, parkokat, pagodákat, buddhista szenthelyeket lehet látni. Patakok mellett fogsz sétálni, tehetős kertvárosokon fogsz keresztülmenni. Időd lesz, hogy magadba szállj, csodáld a természetet és az ember munkásságát. Tetejébe garantáltan el fogsz fáradni a sok sétától. Vigyél magaddal vizet és harapnivalót, ugyan mindezt a séta közben is megveheted.

A japán kertek/parkok híresek:

A legjobb idő a sétákra május eleje, a cseresznye virágzás ideje, mert ezek a helyek tele vannak cseresznyefákkal, avagy ősz, amikor a fák levelei színesek. Mi június végén jártunk itt, kicsit meleg volt, de így is nagy élvezet.

Shoren -in, kert:

Négy sétát szeretnék megemlíteni:

1/ Dél Higashiyama (Higashiyama az egyik dombvidék neve):

Ez volt hotelunkhoz a legközelebb, még buszra sem kellett szállni.  A séta kezdete negyed órányira volt. Kb. 5 km, és a látnivalókkal és pihenőkkel, pár órát vesz igénybe. Az úton található műemlék templomok között csak kettőt említek, a Shoren-in-t és a Chion-in-t.

Shoren -in:

2/ Észak Higashiyama, a Filozófus sétája:

A kezdethez egy városi busszal mentünk. A séta magába foglalja az ismert Filozófus Sétát, ami egy itt élő híres egyetemi tanár kedvenc sétáló/meditáló helye volt.

Hönen -in zarándokhely:

A kép a filozófus sétáján készült:

A filozófus sétája jobbára egy kis csatorna mellet megy, Kyoto egy nagyon szép lakónegyedében, az egyetemhez közel. Felteszek egy képet a Nanzen-ji buddhista templomról, és a környező házakról, hogy a séta szépségét bemutassam.

A filozófus tudta merre kell járni, itt egy kis hídon kersztül kell menni....:

3/ Arashiyama Sagano környéke:

Ez van a legmesszebb. Ide metróval, majd egy kis magán vasúttal jössz. Ne ijesszen meg leszállás után a japán turisták tömege, beleértve a diákokat, az utóbbiak, osztálykiránduláson. Ahogy elkezdesz sétálni, a tömeg ritkulni fog. Gyönyörű parkok, az erdők közepén elhagyatott pagodák, és a séta a híres bambusz erdőn keresztül, lesz a jutalmad.

Séta a bambusz erdőn keresztül:

4/ Daitoku-ji:

Ez séta egy csoport Zen templomnál kezdődik, majd arisztokratikus japán házak, kő kertek, gyönyörű parkok és műemlék japán házak mellet fogsz elmenni. Az utóbbiakban még ma is laknak. Mindez, parkszerű elrendezésben, bent Kyoto városában, ugyan hotelunktól elég távol volt, majd fél órányira, busszal.

Riksa kulik:

Sokszor, főképpen a 3. séta (Arashiyama Sagano környéke) mentén, látni fogsz fekete testhez tapadó trikóban fiatalembereket, és ritkábban hölgyeket is, akik a turistákkal tárgyalnak. Vajon miért? Később kiderül, ezek riksa kulik, és felbérelheted őket, hogy úriasan, látnivalótól látnivalóig szállítsanak. Nem rossz ötlet, a 3. séta a leghosszabb. Elannyira, hogy egy ideig, nem találván kávézót, azt hittem a séta válással fog befejeződni. Nejem nagyon elfáradt és morcos lett, mert koffein adagját nem kapta meg a kellő időben. Ezek a japánok inkább teáznak és képesek a kávéházakat egymástól messzebbre telepíteni, mint ahogyan az Európában vagy itt Amerikában szokásos.

Régi műemlék japán lakóházak:

A Daitoku-ji séta (4.) után megéheztünk. A kijáratnál volt egy szimpatikus japán étterem. Ugyan még csak du 5 óra volt, kissé korán, beültünk. Japán módra, a sushi bárhoz. Üres volt. Rendeltünk sört. A japán sör rendkívül jó. Hozták az étlapot, a képekkel. Ráböktünk mit akarunk.

Készül a vacsora:

Ott szemünk előtt készítette a mester a rendelést. Lenyűgöző, ahogy kezével gyúrja, sodorja a rizst, a hínárt, ahogy bele teszi a tengeri finomságokat, zöldségeket, savanyúságokat. Ezek művészek, nincs vita. A színeknek és ízeknek, plusz magának a tálnak is, harmonikusnak kell lenniük. Ilyen-olyan ősrégi faformákba nyomogatja, míg végül a művészi és ízletes produktum felvágásra majd felszolgálásra kész. Nagyon finom! Egészségetekre!

PS.

Kattints ide, ne felejtsd el megnézni az 5 perces videót, ami Kyotót mutatja be: